A tavaszi napforduló - miért annyira különleges a mai nap?

March 20, 2019

Ilyenkor március táján már mindannyian nagyon várjuk a tavaszt, érezhető az új élet teremtő ereje a levegőben, mely mintha csak egy láthatatlan karmester intésére várna, hogy robbanásszerűen ellepjen hegyeket, völgyeket. Ebben az időszakban, egészen pontosan március 20-án (2019-ben) pedig bekövetkezik a Tavaszi napforduló is, ugyanis a Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi (ekliptika), a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak.

 

 Londonban 2019-ben a  tavaszi napforduló pontos időpontja: március 20. 21 óra 58 perc

 

Minden természetvallás megünnepli azt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az ősszel földbe rejtett magok. A tavaszi napéjegyenlőség ünnepét minden kultúrában is megtalálhatjuk, rituális tisztálkodás, böjt, a megfiatalodás jelképei kísérik. Ekkor kezdődik el előről a kozmikus ciklikusságot jól mutatva az asztrológiai kör is, a Kos jegyétől haladva egészen a Halakig. Az asztrológiai évről ezért elmondható, hogy naptárunknál jóval nagyobb összhangban van az anyatermészettel.

 

 

Fontos ünnep ezen a napon a germán Ostara azaz a fák ünnepe, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, az igazi tavasz első napja. A termékenység szász istennőjét, Eostre-t, valamint a germán Ostarát köszöntik e napon, az ő nevéből származik a német Ostern és angol Easter ("húsvét") kifejezés is. Némelyik wicca-hagyomány a Zöld Istennőt és a Zölderdő Urát ünnepli ilyenkor, azokat akik termékennyé teszik a Földet, felébresztik őt mély álmából, segítenek fölnevelni, érlelni a termést.

 

A keresztény hagyományokban a tavaszi napéjegyenlőség katolikus megfelelője "Krisztus feltámadásának" ünnepe, ami nem más, mint Húsvét vasárnapja, amely szintén kapcsolódik a napéjegyenlőséghez. Ez a nap mindig a tavaszi napéjegyenlőség napját követő holdtölte utáni első vasárnap. A katolikus egyház másik tavaszi ünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja pedig még egyértelműbb, félreérthetetlen kapcsolatban áll az ősi pogány ünneppel, amit a Fehér Istennő tiszteletére világszerte megültek. Ez a nap Jézus fogantatásának, illetve a születése hírüladásának főünnepe, melyet a római katolikus egyház március 25-én ünnepel.

Márciusnak ezen időszaka alatt "jön el hozzánk Sándor, József, Benedek, akik a zsákban hozzák a meleget", s hogy Benedek a legjelentősebb személyiség a három férfi közül, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy ő engedi ki ebből a bizonyos zsákból a szárnyas rovarokat. Benedek ünnepének böjti időpontját az a legenda magyarázza, mely szerint a szent egy megközelíthetetlen barlangban élte remete életét, ételhez pedig csak egyik társa segítségével jutott. Aztán a segítőkész barát meghalt, a rá vigyázó őr pedig eltörte a csengőt, amellyel a szent jelezhette szükségletét a világ számára, így Benedeket csak az isteni gondviselés mentette meg.

 

 Ostara

 

A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett, azonban a niceai zsinat 325-ben szentesítette a keresztény húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap, mely eltérés miatt a 16. században a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza. Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból, s a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.

 

 

Tél, tavasz, nyár, ősz az élet körforgást is jelzi. Reinkarnáció (tél), születés (tavasz), élet (nyár), halál (ősz); a nap fázisai: éjjel, reggel, nappal, este; az elemek: Levegő, tűz, víz, föld; a hold arcai: holdfogyatkozás, növekvő hold, telihold, fogyó hold; a fő égtájak: Észak, Kelet, Dél, Nyugat. Az óra járásával megegyező irányba forog a nap kereke, az örök körforgás jelképe, az élet útja: Formálódás, születés, élet, halál. A cél az örök körforgás, a teljes megvilágosodás, a folyamatos fejlődés, eggyé válni isteni létével, hogy visszatérhessünk az örvénylő kör közepébe, az elfelejtett világba az égig érő fa csúcsához, mely a kör közepén áll időtlen idők óta.

 

 

photo1: awarenessact.com
photo2: timeanddate.com
photo3: wiccadaily.com
photo4: luxurymanagement24.wordpress.com

Please reload

Our Recent Posts

2020: mit várhatunk az új évben?

January 1, 2020

Év végén fogyasztott mágikus étkek

December 24, 2019

Otthon készíthető probiotikum: A vízikefír vagy kristálygomba

August 20, 2019

1/1
Please reload

Tags

Agota Benedek / Herba Holistic
Holistic therapies in London, UK

contact@herbaholistic.co.uk
+44 77 6794 6201